Shanghai Napló

Az elet ajandekakent egy ideig Shanghai a lakohelyunk, itteni eletvitelunket, napi tapasztalatainkat, elmenyeinket szeretnem megosztani elsosorban csaladainkkal, baratainkkal, ismeroseinkkel.

Szállások világszerte

Ha itt kattintasz az AGODA-ra vagy a BOOKING.COM-ra, olcson tudsz szallast foglalni es a blogot is tamogatod.

Accomodations

By visiting AGODA and BOOKING.COM you can book cheap accommodations and support this blog. Thank you.

Autó bérlés!

Légszennyezettség

Időjárás

Find more about Weather in Shanghai, CI

Friss topikok

  • látjátok feleim szümtükkel: Sajnélatosan csak most leltem ráá erre a szuper írásra.:D Hála érte. (2016.10.25. 06:36) Gyümölcsök
  • Vadrozsa: @kagi86: Kedves Agi! Shanghaiban konnyu tomegkozlekedni, a metrovonalak nagyon atlathatoak es sok... (2016.06.22. 10:45) Közlekedés
  • Vili Doli: Kedvtelésből állatot, házi kedvencet tartani HÜLYESÉG! Csak a haszonállatnak van értelme. A macs... (2015.10.16. 02:09) Házi kedvencek
  • Vadrozsa: @Syssi: Szia, sajnos nem emlekszem az utca nevere, a Weifang Lu- Pucheng Lu sarkan levo Shimao Ri... (2015.07.29. 04:57) Helyi piac
  • Virgonc kalandor: Szia, nagyon tetszik az írásod. És élnék a lehetősséggel ha még mindig él. 06.11 én érünk oda és k... (2015.06.10. 08:16) Gyöngypiac

2012.11.17. 04:41 Vadrozsa

Dél-Korea: Szöul

Mint emlitettem, szeptember vegen elutaztunk 2 hetre Del-Koreaba. Elsodleges celpontkent Szoult jeloltuk meg, ugy tervezve, hogy onnan majd tovabb utazgatunk.
Nem dontottunk el elore semmit, szallast sem foglaltam csak az elso napokra. Mielott belevagnek ottletunk dokumentalasaba, fontosnak tartom nehany szot szolni az orszagrol es tortenelmerol.

A Koreai Koztarsasag, Azsia keleti reszen a Koreai-felsziget deli oldalan terul el. Keleti oldalrol a Japan-tenger, nyugatirol a Sarga-tenger hatarolja, eszakon pedig egyetlen szarazfoldi hataran, Eszak-Korea talalhato. A ket Korea 1945. augusztus 15-ig egy allamot alkotott.
Ketteszakadasanak rovid tortenete:

Az egyseges koreai allam i. sz. 668-ban jott letre, Csoszon neven. Koreat kulso hatasok foleg Kina felol ertek, onnan erkezett a buddhizmus, a konfucianizmus es szamos mas ismeret. Az orszag mai neve a kozepkori Korjo dinasztia nevet orzi. Az orszagban 1395-tol egeszen a japan megszallasig (1910) a Ji- vagy Csoszon-dinasztia uralkodott. A gazdasagilag megerosodo Japan a szazadfordulon befolyasa ala tudta vonni a szomszedos koreai allamot, majd 1910 -ben hivatalosan is megszallta Koreat.

A masodik vilaghaboru idejen rendori diktaturat vezettek be, es az orszag gazdasagat katonai celjaik szolgalataba allitottak. A szovetseges hatalmak 1943-ban megallapodtak abban, hogy a haboru befejezte utan helyre kell allitani az orszag fuggetlenseget.
Az egymassal szovetseges, szovjet es amerikai hadsereg vegul legyozte a fasiszta Japant. 1945 nyaran megtartott potsdami ertekezleten a szovetseges nagyhatalmak megallapodtak: a Koreai-felszigeten a 38. szelessegi foktol eszakra a szovjet, delre pedig az amerikai hadsereg fogadja a japan csapatok kapitulaciojat. Augusztusban a Voros Hadsereg, szeptemberben pedig az USA csapatai bevonultak Koreaba. Igy ket megszallasi ovezet jott letre. Ezzel ugyanugy, mint Europaban is a szovjet hadsereg altal ellenorzott terulet kommunista erdekszferava, mig a deli resz kapitalista es tokes uralmi rendszert koveto, vagyis Amerika barat erdekszferava valt.

Az amerikai csapatok nagy resze 1949-re elhagyta Del-Koreat, viszont Eszak Korea elnoke, Kim Ir Szen nem fogadta el Korea ketteosztasat. 1950-ben varatlanul megtamadta Del Koreat, kirobbantva ezzel a 3 eves koreai haborut (1950-53).
Amerikai csapatok segitsegevel Del-Korea nagy nehezen visszafoglalta a teruleteket es 1953 julius 27-en a felek tuzszunetet kotottek, mely a hatarvonalat ujra a 38. szelessegi foknal rogzitette. Azota is ez a megallapodas van ervenyben, beket nem kotottek. Eszak Koreaban a vilag egyik legdiktatorikusabb kormanyzata jott letre es van ervenyben azota is. Delen autokratikus, antidemokratikus rendszer jott letre, amely csak a '80-as evek vege fele kezdett nyitottabba valni.

A koreai haboruban a folddel szinte egyenlove tett deli orszagresz alig nehany evtized alatt Azsia es a vilag egyik vezeto gazdasagi hatalmava valt, megorizve ezereves kulturaja emlekeit.

Az orszag zaszlaja: koreai neven Thegukki.

DSC_0041_3.JPGEredete az ősi jin-jang szimbólum. A kör a zászló közepén két egyenlő részre oszlik: a felső piros rész a pozitív kozmikus erőt, a jangot, az alsó kék rész pedig a negatív kozmikus erőt, a jint jelképezi. A kört minden sarokból egy-egy trigram veszi körbe. Minden egyes trigram a négy őselemet: a levegőt, a földet, a tüzet, és a vizet szimbolizálja.

Nemzeti mottojuk: „Jóakarat az emberiségnek”.

Az orszag hivatalos penzneme 1962 ota a won. 1 euro = 1422 won (oktober 30-kai arfolyam).

DSC_0520_1.JPGDSC_0521_1.JPG

Fovarosa Szoul, amely a koreai felsziget kozep-nyugati reszen fekszik. A Hangang folyo osztja ket reszre, a Baekdudaegan hegy keletrol, a Handuk hegyseg pedig delrol hatarolja. Szoul 600 evvel ezelott, az utolso kiralyi dinasztia, a Joesun dinasztia idejeben lett Korea fovarosa.
Sokunknak az 1988-ban, ott zajlo olimpia idejen lett ismeros a varos neve. A turistak zome meg mindig elkeruli az orszagot pedig muzeumok, galeriak, osi muemlekek, tortenelmi varosreszek, templomok, kiralyi palotak, nemzeti parkok, suru erdok es viragos parkok varjak az ide latogatot.

Az Incheon nemzetkozi repterrol kb. 1 ora alatt lehet bejutni a belvarosba, busszal, gyorsvasuttal vagy taxival.
Mi, szallasadonk tanacsara busszal mentunk, ez 10.000 won fejenkent (kb. 7 euro). Gyorsvasuttal olcsobb, de akkor meg nem tudtuk, hogy ilyen is van.
Szallast az egyik koreai blogban ajanlott vendeghazban foglaltam es maximalisan elegedettek voltunk, batran ajanlom masnak is:

http://annguesthouse.co.kr/

Mar csak a 8 agyas szobaban volt hely, itt 20.000 won/fo/ej (kb.14 euro), viszont van 3 agyas, csaladi szoba is, 90.000 wonert ejszakankent.
Ann, a tulajdonos nagyon kedves, mindenben segit, nala lehet foglalni helyet a DMZ kirandulasra es mas programokra is. A szobak tisztak, jol felszereltek (mikro, huto, szamitogep, kenyerpirito, kenyer, vaj, lekvar, kave, tea reggelire). Belvarosban, a 2-es metro vonalan helyezkedik el, hangulatos egyetemvaros kozepen ( Hong-ik University megallonal, az aluljarobol az 1-es kijarattol fel lehet jutni lepcson/lifttel a hazba).

Azon a hetvegen, amikor megerkeztunk ott is unnep volt, megpedig az aratas unnepe, amit a holdnaptár 8. honapjának 15. napjatol unneplik. (mint Kinaban az oszkozep unnepet). Ez a datum a mi naptarunk szerint mindig mas idopontra esik, iden pont szeptember 30-ra.
Eredetileg az unnepet Hangawi (한가위) neven ismertek, kesobb lett csak a ma hasznalatos Csuszok, angol atiratban Chuseok (추 석).
A Csuszok eredete egeszen a Shilla dinasztia (i.e. 57 – i.sz. 935) 3. kiralyanak idejeig nyulik vissza, amikor ket csapat szovoversenyt rendezett, de a masik legenda szerint ezen a napon gyozte le az akkori Shilla kiraly a rivalis hadsereget. Ezek kapcsan epultek be a mai Csuszok fesztivalok programjaba a harcmuveszeti bemutato es a szovessel kapcsolatos latvanyossagok is.
A koreaiak szamara a Csuszok a halaadast es az osz bekoszontet is jelenti. Ilyenkor mindenki hazamegy es meglatogatja a szuleit, osszejon a csalad es nemzeti eteleket fogyasztanak.

Az utcakon nemzeti zaszlo hirdette, hogy unnep van, alig volt forgalom az utakon, a boltok zarva. Elso nap gyalog besetaltunk a belvarosba. A varoshaza (City Hall) kornyeken mar tobb ember nyuzsgott, a teren satrak, pavilonok hirdettek a programokat, pirosba oltozott, onkentesek segitettek eligazodni a turistakat.

DSC_0055.JPGA City Hall kornyeken rengeteg latnivalo van, amit gyalog meg lehet kozeliteni: palotak, nemesi negyed, Neprajzi Muzeum, Sejong kiraly muzeuma, Insadong-hagyomanyorzo termekek vasara, buddhista templom.

A fopalota elott, a Gwanghwamun teren talalhato hosszu sugarut kozepen egy szepen rendezett parksavot hoztak letre, melyet szokokut, szobrok, foldalatti muzeum tesz gazdagabba.
Mogottem Yi Sun Shin admiralis bronz szobra, tavolabb Sejong kiraly szobra es a Gyeongbokgung palota.

DSC_0076_5.JPGA koreai tortenelem talan leghiresebb kiralya, Sejong kiraly:

DSC_0089_5.JPGHaesigye (Angbu-ilgu): napora, Sejong kiraly csinaltatta 1437-ben. (1434-ben talalta fel Jang Yeong-sil es Yi Cheon.)

Haesigye_Angbu_ilgu_Seoul.jpges az aratas unnepere egy kis rizs:

DSC_0090_1.JPGSejong kiraly muzeuma a szobor mellett talalhato az alagsorban es ingyenesen latogathato. A nagy kiralynak allit emleket, felsorakoztatva az uralkodasa alatt letrejott ujitasokat a tudomany, technologia, csillagaszat, mezogazdasag, kultura, muveszet, hadi es diplomaciai ugyek teren. Tobbek kozott nevehez fuzodik a 28 betubol (ma mar csak 24) koreai ABC kialakitasa.
Kulon terem mutatja be a hos tengereszparancsnok, Yi Sun Shin haboruban alkalmazott technikait, katonai vivmanyait, sorozatos gyozelmeit. Az admiralis orokkevalo dicsoseget szerzett maganak, amikor, 1597-ben Myeongnyang-nal vivott tengeri csataba 13 koreai hajoval legyozte a teljes japan 133 hadihajobol allo flottat.
Megalkotta az ugynevezett teknos hajot (Geobukseon), ami a koreai hadsereg legfobb csatahajoja volt. Ereje a panceljaul szolgalo pajzsban rejlik, melyekből szuros tuskek allnak ki, ezert az ellenseg nem tudott a hajora atugralni.

teknos hajo.jpgSajnos az O naplojat (Nanjung Ilgi) kiveve nem maradtak fent olyan tortenelmi leirasok, melyek a csatahajo formajat es szerkezetet pontosan tartalmazzak.
Yi admiralis hobbija a naploiras volt: "Az én személyes történetem, mely tartalmazza minden értékes pillanatomat és érzésemet."
A kiallitas vegen megneztunk egy 7 perces 4D-s mozifilmet, a tengeri csatakrol. Lenyugozo elmeny volt, ahogy a film reszeseive valunk, a valosaghu 4D hatas tokeletes szinkronban volt a vasznon folyo cselekmennyel, a szek a jelenetnek megfelelo ritmusban dobalt, igy amikor a hajonkat talalat erte majdnem kiestem belole, majd raadaskent a viz is arcul csapott:)

Gyeongbokgung palota:
A palota letrejotte Taejo kiraly nevehez fuzodik (1395). 1592-ig fopalotakent hasznaltak, kesobb a japanoknak koszonhetoen leegett. 1865-ig uresen allt, akkor Gojong kiraly 200 epuletet ujraepittetett. 1895-ben Min kiralynet megoltek, Gojong pedig elmenekult. A palota rekonstrukcioja 1990-ben kezdodott meg. Az udvarra a 43 meter szeles es 557 meter hosszu, Gwanghwamun kapun at lehet bejutni.

DSC_0186_2.JPGA fobejaratnal, kedd kivetelevel (akkor a palota zarva van)10:00 es 15:00 kozott orankent orsegvaltast tartanak. A ceremonia a 15.szazadi hangulatot probalja visszaadni.

DSC_0198.JPGEpiteszetileg a kinaihoz tudnam hasonlitani, laikuskent nem sok elterest fedeztem fel. A tetokon itt is kis figurak sorakoznak, amik a gonosz szellemek ellen vedenek. Mindig paratlanul fordulnak elo, minél tobb van belole, annal fontosabb az adott epulet.

DSC_0255_1.JPGA falak papirvekonyak voltak. Uveget nem hasznaltak, az ablakkeretet rizspapirral toltottek ki.

DSC_0211_2.JPGAz emberek hagyomanyos koreai ruhaban: hanbok-ban jarkaltak. Ezt a ruhat elenk szinek es egyszeru vonalak jellemzik. Buszken viseltek, meg a gyerkocoket is beoltoztettek.

DSC_0256.JPG

DSC_0313_2.JPG

DSC_0270_1.JPG

A palota mogott a hegy labanal helyezkedik el a koreai Kek Haz (Blue House), vagyis az elnok hivatalos rezidenciaja: a Cheong Wa Dae. Az epulet a koreai epiteszet remekmuve, tetejet kb. 150.000 kek tetocserep boritja, innen a Kek Haz becenev.

800px-Korea-Seoul-Blue_House_(Cheongwadae)_Reception_Center_0688&9-07_cropped.jpg

Changdeokgung palota:
Az Unesco resze, 1405-ben jott letre a Gyeongbokgung mellekpalotajakent. 1590-ben a japanok alatt leegett. 1610-ben epitettek ujra. Ez lett a fopalota 300 even at.  1907-ben ujitottak fel.  Sunjong kiraly hasznalta 1926-ig, ozvegye, Gun kiralyne 1966-ig elt benne, az utolso kiralyi tag viszont 1989-ig hasznalta.

DSC_0272_1.JPGA legtobb Csoszon-korabeli palota rendelkezik: tronteremmel, tanacsteremmel, kiralyi es kiralynoi rezidenciaval.
A tronterem es mennyezete:

DSC_0210_3.JPG

DSC_0214_2.JPG

DSC_0218_1.JPGItt is volt napora, korrekcios tablazattal, ami segitett korrigalni a csillagaszati eltereseket:

DSC_0227_3.JPGA kertben a fak atlagosan 300-400 evesek, es a kinai tudomanyok szellemet kepviselik. Ezek kozul az egyik 750 eves boroka, egy 600 eves kinai egres, egy masik pedig egy 400 eves eperfa. (Utobbit selyemhernyok etetesere hasznaltak.)

A nemesi negyed (Bukchon Hanok Village)
Bukchon a ket nagy palota, Gyeongbokgung és Changdeokgung kozott terul el. Ez a 600 eves epuletegyuttes a nemesek negyede volt. Jellegzetessege a hanok-vagyis a hagyomanyos koreai haz. Kozel 1000 db talalhato ebben a negyedben, tobbsegukben ma is elnek, ezert figyelmezteto tablak vannak kiteve a turistak szamara, hogy csendben nezelodjenek. Lehetoseg van hanokban ejszakazni, illetve kulonfele hagyomanyorzo programokban reszt venni.

DSC_0165_4.JPG

DSC_0157_2.JPG

DSC_0147.JPG

DSC_0164_2.JPG

Cheonggyecheon patak
Ez a fovaros kozepen folyo 5.8 km-es kis patak, a Namsan, Ingwangsan es Bugaksan hegyeibol lefolyo vizeket gyujti ossze mielott a Han folyoba torkollana. Mindig termeszetes vizgyujto terulet volt, de a varos gyors fejlodese miatt 1958-ban lebetonoztak, es '76-ra elkeszult a 16 m szeles autopalya. Igy nezett ki:

Seoul_BeforeDongdaemunArea.jpg2003-ban Lee Myung-bak, az akkori szouli polgarmester kezdemenyezte, hogy a belvarost ketteszelo ketemeletes autopalyat bontsak le es allitsak vissza a regi patakot.

Az indok az volt, hogy a legszennyezettsegen sokat segitene, ha masfele terelnek a forgalmat es a varos osszkepen is nagyot lenditene egy ilyen "zold folyoso". A koreaiak nem ismernek lehetetlent, a tobb mint 280 millio dollarba kerulo munkalatokat 2 ev alatt elvegeztek.

DSC_0352_1.JPGAz 1897-ben alakult Hansung Bank (ma Shinhan Bank), Korea elso bankja volt es anyagilag segitette a projekt megvalosulasat.

DSC_0290.JPGMegnyitasa ota a helyiek egyik kedvenc pihenohelye lett, a medreben setaloreszen szerelmesparok andalognak, zeneszek adjak elo repertoarjukat, neha a kozonseg is csatlakozik hozzajuk. Sokan olvasnak, husolnek az arnyekban vagy fotozkodnak. A viz nagyon tiszta, halak es kacsak uszkalnak egymas tarsasagaban. A varos levegoje tisztabb lett, homerseklete 10%-kal csokkent.

DSC_0293_2.JPG22, kulonbozo formaju hid iveli at, viszont nehany helyen gyalog is atkelhetunk rajta az oda helyezett hatalmas koveken lepkedve.

DSC_0302.JPGNagyon hangulatos hely, foleg esti kivilagitasban:

DSC_0169_4.JPG

Nemzeti Muzeum:
Az 1945-ben alapitott muzeum tobb mint 310.000 kiallitott mualkotassal buszkelkedik.

Elso emeleten a regeszeti galeriak bemutatjak a Koreai-felsziget paleolitikumat es neolitikumat. Az elso emberre utalo nyom 700.000 evvel ezelottrol szarmazik. A legkorabbi keramia (ami pedig mar a neolitikumra utal) Gosan-ri-nel, Jeju szigeten talaltak, es kb. Kr.e. 8000-re datalhato.
A koreai bronz kor Kr.e. 15.szazadban kezdodott. A vaskort a negy kiralysag jellemezte: Goguryeo, Baekje, Silla, Gaya, amig Silla be nem kebelezte a Gaya kiralysagot. Utana a megmaradt harom allam uralta a felszigetet es Mandzsuriat. (Nem szeretnek sok kepet felrakni, csak nehany fontosabbat.)
Silla arany koronaja - 5. szazad:

449px-Korea-Silla_kingdom-Gold_crown_from_Geumgwanchong-No.191-01C.jpgA hires arany korona es a hoza tartozo ov diszitesei hasonloak az eszaki nomad kulturakehoz. A korona vaza agakat es agancsot formal. (Ilyen fejdisze van a samanoknak is.) Ez a forma szimbolizalta,hogy az uralkodo kozvetitokent mukodik az eg es a fold kozott. A korona a Hwangnamdaechong sirbol kerult elo Gyeongju-n.
Arany diadem 6 szazadbol:

Gold Diadem Ornament-6.century.JPGMasodik emeleten van a szepmuveszeti galeria: festmenyek, kalligrafiak, fa-es lakk kezmuves targyak. Tovabba itt talalhato a 800 darab magangyujtok altal adomanyozott mualkotas.
Buddha fej:

Buddha Head.JPGA kepzomuveszeti emeleten, indiai, del-kelet azsiai, kozep-azsiai, kinai es japan relikviak. Korea nemzeti kincsei: Pensive Bodhisattva - 7.szazad:

Pensive Bodhisattva_1.jpgCeladon fustolo -12.szazad:

Celadon Incense_Burner.jpgA szeladon (Celadon) mazas porcelant jelent. Ennek a porcelanmaznak, a zold kulonfele arnyalataitol a keken at a szurkeig terjed a szine. A szin annak eredmenye, hogy a maz ala magas vastartalmu hig agyagreteget visznek fel, es az egetes soran a vas reakcioba lep a mazzal. A Tang-dinasztia koraban (618-907) nagy kereslet volt irantuk Indiaban, Perzsiaban es Egyiptomban. A szeladonedenyeket nemcsak szepseguk miatt kedveltek, ertekuket novelte az a hiedelem is, amely szerint a szeladontal eltorik vagy megvaltoztatja szinet,ha mergezett etel kerul bele.
Celadon vaza a Song-Yuan dinasztiabol:

celadon vase-Song Yuan dinasty.JPGFestett edenyek Japanbol 17. szazad- Imari stilus:

Imari style-17 century.JPGKoreai buddhista szobraszat es kezmuvesseg remekei: Maitreya Bodhisattva es Amitabha Buddha - a Silla kiralysag idejebol (kb. 719)

Maitreya Bodhisattva and Amitabha Buddha- Silla period, 719.JPGSiva es Parvati:

Siva and Parvati.JPGA muzeum kozepen 10 emeletes pagoda: eredetileg a Gyeongcheonsa-nal allt Chungmok kiraly (1348) idejen. Az elso harom sor a kinai regeny „ Utazas nyugatra" jelenetei diszitenek. A kozepso reszen buddhak es boddhiszatvak foglalnak helyet.

Gyeongcheonsa_Pagoda.jpg

A muzeum legerdekesebb resze a Maya civilizacionak szentelt terem, megmondom oszinten leginkabb emiatt jottunk. Par kep innen is, nem akarok a Mayakrol irni most, mindenki utana tud olvasni:)

DSC_0921.JPG

DSC_0935.JPG

DSC_0939.JPG

DSC_0941.JPG

DSC_0961.JPG

Maya abece betui:

DSC_0948.JPG

DMZ- Demilitarizalt ovezet:
Ann-nel kifizettuk a fejenkenti 41.000 wont (kb.29 euro) a kirandulasra es a kovetkezo napi csoporttal mar mehettunk is. Fontos tudni, hogy a ket orszag hatarvonalat megmutato kirandulasra csak szervezett keretek kozott mehetsz, magan akcioba nem ajanlott kezdeni.
Fiatal srac volt az idegenvezetonk, az 1 oras buszozas alatt elmondta mit is jelent a DMZ es mit fogunk latni:

Az 1953-as fegyverszuneti megallapodas soran a 38.szelessegi foktol mind Del-, mind Eszak-Koreanak 2 km-t kellett visszalepnie. Ez a 4 km-es sav surun alaaknazott, emberi leny tobb, mint 50 eve nem mereszkedett erre a teruletre. Igy letrejott az erintetlen termeszet, mi tobb, Del-Korea az UNESCO-hoz fordult, mert ezen a teruleten okoturizmust szeretnenek kiepiteni. Mar csak Eszak-Korea beleegyezesere varnak.
A kirandulas soran muzeumba megyunk, a kilatohoz, sot egyik alagutba is bejuthatunk. Az ovezet szigoruan orzott, mindenhol kamerak, szogesdrot es katonak szazai, idegenvezeto nelkul nem nagyon lehet boklaszni es fenykepezni sem, csak a megengedett helyeken. Mar a buszbol lattuk, hogy az Imjin folyo partjan is vegig szogesdrotfal es katonai megfigyelopontok vannak epitve. Nem egy eszak-korai szokevenyt huztak mar ki a folyobol holtan.

DSC_0617_1.JPGSzabadsag-hid: Az egyetlen hid, ami osszekoti a ket orszagot. A koreai haborut kovetoen itt csereltek ki a foglyokat, illetve a csaladegyesitesek is itt zajlottak.

DSC_0606.JPGDora kilato: 1986-ban epult. Az egyetlen hely, ahonnet Eszak-Korea eletterere ra lehet latni. Fenykepezni nem lehet, csak egy szigoruan orzott sarga vonal mogul, ahonnan aztan semmit nem latni. Felemeltem a gepet a fejem fole, ez lett:

DSC_0644_1.JPGLathato Gaesong (Keszong), Eszak-Korea masodik legnagyobb varosa es a Songaksan hegy (Gyemant hegyseg). Ezen kivul a propaganda falu: Kjongdong ( Bekefalva), ahol allitolag csak katonak laknak.
Daeseong-dong falu (Szabadsag falu):
A deli oldal propaganda telepulese, ahol a katonai jelenleten kivul, 230 foldmuves lakik. Rizst, valamint ginszenget termesztenek, sajat azonosito szammal rendelkeznek, nem kell adot fizetniuk, es nem is kotelesek sorkatonai szolgalatot vallalni. Ezzel szemben bizonyos szabalyoknak kell eleget tenniuk, mint pl. az ejszakai kijarasi tilalom.

Alagutak: Del-Korea argus szemekkel figyeli eszaki testvere minden tevekenyseget (es viszont). Igy tortent, hogy jelzo lyukakat furtak a kozetbe, amiket vizzel telitettek. Mivel a viz elszivargott az alagutakat is megtalaltak.

A 3 szamu alagut latogathato, termeszetesen nem lehet vegigmenni az alagut teljes hosszan, hiszen masik vege ellenseges teruleten huzodik. Eszak-Korea tagadja, hogy az alagutakat o furta volna. Vedosisakkal a fejunkon maszunk be, vegig meggornyedve es a tomeg miatt lepesben tudunk haladni. Szuk az alagut, fejunkre folyamatosan csopog a viz, viszont a levegoztetes jol meg van oldva, nincs legszomja az embernek. Fenykepezni nem lehet, kamerak kovetik minden mozdulatod. Nehany adat az alagutakrol:

1.sz. alagut: 1974.novemberben fedeztek fel. 90 cm atmeroju, 1,2 m magas. Az eszakiak ezt is a deliek muvenek tartjak.
2.sz. alagut: 1975-ben talaltak ra. 50 mely, 2,2 m atmeroju, 3,5 km hosszu. Otszor nagyobb, mint az 1. sz. alagut. 30.000 felfegyverzett katona tud atjutni rajta egy ora alatt.
3.sz.alagut: 1978 oktobereben fedeztek fel. 2 m atmeroju, 2 m magas, 1635 m hosszu. 3 kijarata van delre. 30.000 fegyveres katona tud áthaladni rajta egy óra alatt.
4.sz. alagut: 1990 marc.-ban fedeztek fel. A DMZ-n belul talalhato. 1,7m magas, 145 m mely, 2052 m hosszu. Az eszakiak azt allitjak ezt del keszitette.

Dorasan vasutallomas: A koreaiak alma, hogy Londonig vonatozhassanak de ezt csak akkor tehetik meg, ha ujra egyesul a ket orszag, (mert ugye meg nem talaltak fel a viz tetejen robogo vonatot:)
Fel is ujitottak a vasuthalozatot, az utolso allomas Dorasan-nal van.

DSC_0655.JPGHatalmas, modern epitmeny, amely teljesen uresen kong. De addig mig e nagyratoro almok megvalosulnak, turistakkal nepesitik be, akik potom osszegert jegyet valthatnak Eszak-Korea fovarosaig.

DSC_0659.JPGMi is beszereztuk oket es kimentunk a peronra megnezni a sehova nem vezeto vasutvonalakat:

DSC_0689_1.JPG Mindket orszagnak megerne, hogy torekveseket tegyenek az ujraegyesules fele, ismerve a koreai nep munkamoraljat es szorgalmat, nehany evtized alatt az eszaki reszt is fel tudnak fejleszteni.

A hatarovezet tele volt fiatal katonaval, akik a kotelezo 28 honap szolgalatukat toltottek le. Mindannyian aranyosak voltak, mosolyogtak, turelmesen fenykepezkedtek az odalatogatokkal.

DSC_0664_1.JPG

Eszak-Korea legjelentősebb kereskedelmi partnere Kina mellett Del-Korea. Mindemellett elelmiszercsomagot is kuldenek eszak fele, bar, amint azt vezetonk mondta, ez nem sokat segit, ugyanis a szallitmany a katonakhoz jut. Az eszak-koreai nok mar 15 eves koruktol kezdve reszt vehetnek katonai szolgalatban. A minimum magassagot Eszak-Koreaban nem regen tovabb csokkentettek 137 cm-re. Az eddigi hirek szerint a katonai reteget nem erinti az ehinseg.
A lakossag nagy resze szegenysegben, megfelemlitesben el. Nincs internet, mobiltelefon, talan meg televizio sem, csak a kormanykozeli tagoknak, vagy gazdagabb retegnek. (ha egyaltalan van ilyen). Futeni mar nem tudnak mivel, olajuk nincs, az utakon meg lehet szamolni a gepkocsik szamat. A fakat, erdoket kivagtak azzal futottek, latni lehet a hatavonalon, az eszaki oldalon mintha elvagtak volna, eltuntek a zold dombok, csak kopar sziklak szomorkodtak.
Deliek egyaltalan nem mehetnek eszakra, sem turistakent, sem latogatoba (ha esetleg meg el rokonuk).
Nekunk, kulfoldieknek sem egyszeru odajutni, Del Koreabol egyaltalan nem lehet, viszont Kinabol szerveznek kirandulasokat. Mondtam a ferjemnek, hogy ezt mindenkeppen be kene iktatnunk a kozeljovoben, mert nagyon kivancsi lettem, hogy elnek ott az emberek. (bar nem biztos, hogy egy ilyen kirandulas alatt, ahol folyamatos orizet alatt vagy, betekintest nyerhetsz az ottaniak valos hetkoznapjaiba.)

Kirandulas vegen megejtettuk a kotelezo "ajandekbolt latogatast is", ahol eszak-koreai termekeket es kulonbozo szuvenireket lehetett vasarolni. Itt van peldaul az eszak-koreai penz bekeretezve, amit jobb ha most  megveszel, mert igazit nem fogsz latni vagy kezedbe fogni nagy valoszinuseggel soha:)

DSC_0598.JPGUtana egy ginseng boltba es bemutato-terembe mentunk, ahol megkostoltuk a termekeket, de a borsos ar miatt itt nem vasaroltunk. Egyebkent a koreai voros ginseng igen hires, terveztem, hogy veszek, de majd bent a varosban.

DSC_0543.JPG

Seodaemun borton:
1908-1945 kozott uzemeltettek a japanok, majd ezt kovetoen hasonlo celokra hasznaltak a koreaiak. 1998-ban nyitotta meg kapuit a nagykozonseg elott. Eredetileg 1600 nm-es volt, majd a 30-as evekben a tobbszorosere bovitettek ki a koreai fuggetlensegert harcolo aktivistak miatt, igy 500 fo helyett lehetove valt 3000 ember befogadasara. A fuggetlensegi harcosok legtobbjet megkinoztak es kivegeztek. 1908-ban 16 bortont hoztak letre Korea szerte, 1910-re szamuk mar 30-ra novekedett, ezzel egyfajta nagy bortont teremtve Koreabol.

1945-ig a japanok szigoru es kegyetlen intezkedeseikkel elnyomasban tartottak az orszagot, mikozben a koreaiakat szolgasorba taszitottak es nagy erokkel probaltak felszamolni nyelvuket es kulturajukat. Ennek hatasara fuggetlensegi mozgalmak jottek letre orszagon belul es kivul. 1919.marc.1-en volt az elso ilyen megmozdulas, Szoul volt a kiindulo pontja. Meg ez ev aprilisaban, Kinaban, Shanghai-ban letrejott a Koreai Ideiglenes Kormany.
1926 jun.10-en volt a masodik nagyobb fuggetlensegi megmozdulas kulonfele tarsadalmi retegek vezetoinek szervezeseben. Ezt orszagszerte szamos tuntetes kovette.
1929 januarjatol 80 napon at 3000 Wonsan-i dolgozo japanellenes sztrajkot tartott. 1933-ban letrejott a „Gyeongseong Trolka" nevezetu szervezet, hogy ismet hatalmi pozicioba helyezze a Csoszon Kommunista Partot, ami 1928-ban oszlott fel. A japanok mindezen megmozdulasok eredmenyekent 1934-ben kb. 120 embert fogtak el es zartak bortonbe. 1942-44 kozott 33 koreai hangeul tudost tartoztattak le, hogy a koreai tarsadalmat es kulturat felszamoljak. 36 ev sinylodes, szenvedes utan 1945.aug.15-en vegre kivivtak fuggetlenseguket Japantol.
Borton egyik epulete:

DSC_1028.JPGNagyon sok fiatalt bebortonoztek, halalra kinoztak. Igy nezett ki az eliteltek kartonja, egy egesz terem van kitapetazva veluk:

DSC_0972.JPG

DSC_0969.JPG

DSC_0976.JPGBokabilincs:

DSC_0963.JPGEgyik folyoso es a cellak:

DSC_1014.JPG

DSC_1010.JPG

DSC_1013.JPGBe lehet jarni a szuk cellakat, kinzokamrakat, kivegzohelyisegeket, es a sok viaszfigura meg elethubbe teszi a helyet. Kulonbozo kinzasi technikakat mutatnak be a kepek es leirasok: vizzel kinzas, koromleszedes, testreszek levagasa, bor lenyuzasa, belso szervek leszakitasa.

DSC_0981.JPGRepulogepes kinzas: kezek es labak hatra voltak kotve mikozben a repulogeprol a levegoben kilogattak. Dobozban valo kinzas:

DSC_0999.JPG

DSC_0975.JPGA kivegzes helyekent funkcionalo epuletben (ami ugy nezett ki,mint egy kisebb szinhaz, podiummal, fuggonnyel, szereplokkel, es nezokozonseggel) kegyeleti okokbol nem lehetett fenykepezni. 1992-ben egy 40 m-es alagutat is felfedeztek mogotte, amin keresztul a holttesteket csempesztek ki a bortonbol.
Az eliteltek ruhaja piros, a betegeke feher, a tobbi rabe kek volt. Menu: 50%-ban babot, 30%-ban kolest, 20%-ban barna rizst kaptak. Ez altalaban mindig kevesebb volt az eloirtnal. Eteladagolo edenyek:

DSC_1008.JPGRabok tanyerjai:

DSC_1023.JPGA legtobb idot a gyarakban vagy tulzsufolt cellaikban toltottek. Nem volt bennuk se WC, se futes, se ventillator. Sokan megfagytak a teli hidegben. A leprasok szamara kulon epuletet epitettek.
Kenyszermunka: 12 gyar mukodott a borton teruleten, ahol textileket, ruhakat, teglat gyartottak. Minden borton mas termekre specializalodott. Egy nap legalabb 10-14 orat dolgoztak. Egyik teremben videofelvetelen meselnek a valaha itt raboskodo es megkinzott emberek:

DSC_0991.JPGEz a neni is beszelt a szornyusegekrol. O iden augusztusban halt meg:

DSC_1020.JPGAki mindezek utan ugy erzi, hogy nem volt eleg hatasos a muzeum, annak lehetosege van egy animacios rovidfilm kereteben megneznie a sajat kivegzeset. Volt egy terem, ahol egy meghatarozott helyre kell allni, egy kamera tobb iranybol lefenykepez, es utana a falra egy eletnagysagu animaciot vetitenek, amin a fejem virtualisan egy koreai testre van illesztve. Lazadtam, elfogtak, elhurcoltak, vallattak, kivegeztek:)

Dream Park - Krizantem fesztival:
Szoul ebben az idoszakban tele volt fesztivalokkal, azt sem tudtuk melyikre menjunk. Egyik este dobfesztival, masik este tuzijatek fesztival, kovetkezo nap krizantem fesztival....tobzodtunk a programokban. Valaki meg azt mondta mielott elutaztunk volna, hogy 10 nap Szoulba nagyon sok, unalmas lesz. Hat megmondom majd neki, hogy 3 het sem lett volna eleg, annyi latnivalo van. Vegigjartunk par muzeumot, kiallitast, piacokat es kezmuves vasarokat, parkokat, templomokat, hegyet masztunk, koncerten voltunk...Szoult erdekes, szines, nyuzsgo, vibralo varosnak ismertuk meg, ahol ritkan lehetne unatkozni. Nehany videoreszlet a dobfesztivalrol:

A kovetkezo felvetelen egy 10 ev koruli gyerek fergeteges dobolasa lathato, a "Survivor: Eye of the Tiger" cimu szamara:

Jojo Mayer, a svajci dobvirtuoz egyike azon csekely szamu eloadoknak, akik az eredetileg gepen irt, hipergyors jungle/drum and bass alapokat (amelyek amugy maguk is jazz es funk/soul szamokbol kiszedett ugynevezett dobbreakek, azaz dobkiallasok szekvenciai) precizen, hiba nelkul tudjak feldobolni.
Mayer eppen ezert megbecsult tagja a New York-i elektronikus tanczenei klubvilagnak. S pontosan effele, sajatosan ertelmezett fuzios zenei programrol szol Mayer "Nerve" formacioja:

A jo hangulatu buli vegere egyik dobos csapat lejott a kozonseghez:

  Par kep a Dream Park-ban megrendezett krizantemfesztivalrol:

DSC_0037_5.JPG

DSC_0051.JPG

DSC_0107.JPG

DSC_0103_2.JPG

DSC_0072_1.JPG

DSC_0115_2.JPG

Bukhansan Nemzeti Park:
Egy nagyon termeszetkedvelo nepet ismertunk meg. Szeretik, ovjak a kornyezetuket, gyonyorkodnek a vad termeszet szepsegeben. Del-Koreaban rengeteg nemzeti park van, minden tartomanyban van legalabb egy. Harom kategoriaba soroljak oket: hegyvideki, tengerparti es tortenelmi parkok. Ezeket az allam nevezi ki, tartja fenn, iranyitja. Fontossaguk nemcsak az okoszisztema vedelmeben merul ki, hanem a foldterulet, mint nemzeti kincs tiszteleteben, oltalmazasaban is: Nemzeti Park teruleten nem lehet epitkezni, foldet vasarolni, berelni, fat kivagni,...stb.
A parkok teruleten suru erdok, granit csucsok, templomok, sot tobb helyen szallashelyek is vannak. Itt a honlapjuk, itt lehet szallast is foglalni: http://english.knps.or.kr/

A varos teruleten fekvo, 80 km2-es Bukhansan Nemzeti Parkot kerestuk fel, pontosabban az eszaki reszen levo Dobongsan hegyet. A 740 meteres Jaunbong nevu csucs megmaszasa volt a cel, csak azt nem gondoltam, hogy ennyire nehez lesz, mert ezt a szintkulonbseget 2.7 km belul lehetett elerni. Nehany helyen rogzitett kotelen kellett felhuzni magunkat, olyan meredek volt. Az utolso metereket negykezlab tettem meg, de azt mondtam, ha itt halok meg, akkor sem fordulok vissza. A latvany es a sikerelmeny feledtette a faradtsagot:

DSC_0095_5.JPG

DSC_0109_3.JPG

DSC_0123.JPG

Ez a madar a turazok kezebol eszik:

DSC_0066.JPGSokan voltak fenn a hegyen, volt aki elhagyott utkozben, volt aki mar lefele jott. Nagyon szeretnek turazni es komolyan is veszik ezt. Teljes turafelszerelesben, csapatostul, hatizsakostul indulnak neki. Mindenkinel turabot, turabakancs- es ruhazat, semmi nem hianyzik. Neha leulnek elokerulnek az elemozsias dobozkak es kozosen falatoznak. Koreaban az etel kozos, mindenki megosztja a tobbiekkel amije van. Kesobb aztan ujult erovel, zergeket megszegyenito mozdulatokkal ugralnak tovabb egyik szilarol a masikra. 50-60 evesek, sot lattam oregebbeket is, ugy elhagytak bennunket felfele, hogy porzott utanuk az ut. Csak lestem....(es lihegtem:)

A Han (Hangang) folyo partjan:
A Han folyo Del-Korea negyedik leghosszabb folyoja, osszesen 514 kilometer. Csodalatos tiszta vizu folyo, a partjan viragok nyilnak.

DSC_0551_2.JPGSzabadidoparkot (Hangang park) hoztak itt letre, a szouliak imadnak ide kijarni satorozni, piknikezni, bringazni, teniszezni, kosarazni, futni vagy csak ucsorogni egy padon es nezni a naplementet, ahogy mi tettuk:

DSC_0555_2.JPGA szabadidos tevekenysegek Koreaban nem ismernek korhatart. A nyugdijasok ugyanugy sportolnak, kocogni jarnak, hegyet masznak mint a fiatalok. (neha meg elszantabban:) Igenyes kerekparut szalad vegig a folyo ket partjan, es meg liftet is epitettek szamukra, ha fel szeretnenek jutni a hidra. Szoulban, 27 hid ivel at a Han folyon.
Amint eltunt a Nap, masik oldalon megjelent az aranyszinu Hold. Igazuk van a kinaiaknak, oszkozep unnepen a legnagyobb es legfenyesebb ez az egitest:

DSC_0574.JPG

Word Cup Stadion:
2001-ben epitettek a 2002-es foci Vilagbajnoksagra. 66 806 darab ulohellyel rendelkezik. Van kulon metromegalloja, mellette egy szep kis park, viragokkal, toval. VB emlekere egy muzeum is uzemel itt, ezen kivul multiplex mozi, a gyorsettermek, a Homeplus hipermarket, szauna, konditerem.

world-cup-stadium-seoul_1.jpg

A szouli metro:
A 16 vonallal rendelkezo metrorendszer annyira fejlett es automatizalt, az ember itt erzi igazan, hogy a 21. szazadban el.
A legtobb vonalon, balesetmegelozes celjabol, a szerelveny uveggel van elvalasztva a perontol.

DSC_0266_1.JPGA metrokocsik kozott atjaras van. Kijelolt helyek vannak az idosek, betegek, varandosok szamara, ezt mindenki be is tartja, nem ulnek le oda, inkabb allva utaznak.

DSC_0908.JPGUtazas kozben, a kinaiakhoz hasonloan, telefonjukat nyomkodjak, jatszanak rajta, filmet neznek, emaileznek, zenet hallgatnak, vagy alszanak. Neha felszallt egy-egy arus, aki eles hangon reklamozta portekajat: vallfakat, zoknit, ajandektargyakat...stb.
A metroallomasok tisztak es mindegyiknek egyedi stilusa van. Szinte foldalatti varosok epultek ide: butikok, kavezok, gyorsettermek sorakoznak. A hatekonyabb kozlekedes erdekeben, az atszallasok is esszeruen vannak kialakitva: ha tudjuk hol akarunk vonalat valtani, mar beszallasnal kivalaszthatjuk azt az ajtot, ami legkozelebb lesz a masik vonalhoz. (figyeljuk a kis haromszogben levo szamokat).
Lassuk mit lehet vasarolni az automatakbol:
- peldaul konyveket:

DSC_0262_2.JPG- tisztalkodasi szerek: ha jol latom papirzsepi, fogkrem..stb

DSC_0263_2.JPG- udito italok, kavek:

DSC_0264_3.JPG- es hogy a biztonsag is meglegyen: vegyi, biologia tamadas, tuz esetere minden allomason vannak gazallarcok:

DSC_0265.JPGMar elso nap megvettuk az utazokartyat amivel a varos tomegkozlekedeset lehet igenybe venni. 7Eleven boltjaiban aruljak, itt fel is lehet tolteni. T-money card a neve, igy nez ki

DSC_0023_5.JPG

bovebb tajekoztato itt:  http://eng.t-money.co.kr/

Erdemes mar az elejen 10.000 wont ratenni. Nem nagyon beszelnek angolul, jo ha mar elore nehany szot felirsz magadnak koreai nyelven, igy konnyebb boldogulni. Az utazokartya peldaul, fonetikusan: "kjatankádü", ezt megertettek, a "travel card" -ot nem:)
Kesobb, nagyon egyszeruen fel lehet tolteni a metroaluljarokban talalhato automataknal is (alabbi kepen), amelyek nagyon konnyen kezelhetoek, koreai, angol vagy kinai nyelvre lehet oket beallitani. A kijelolt rekeszbe kell helyezni a kartyat, nem veszi el, csak ratolti a kivant osszeget. Itt ellenorizni is lehet barmikor a rajta levo osszeget, illetve le is lehet venni azt.

kartyafeltolto automata.jpgSzoulban egy kartya erintesenel 1050 won (kb. 2.7 euro) kerul levonasra, ez 10 km utazasra elegendo, barmennyi atszallassal. Minden plusz 5 km, 100 wonba kerul.
A metrobejaratnal a leolvason a felso szamsor a kartyarol levont osszeget mutatja, az also pedig a meg kartyan maradot, tehat nyomon lehet kovetni:

kartyaleolvaso.jpgA kartyat ezen kivul tobb helyen elfogadjak. A kis sarki boltok halozataiban (GS25, Family Mart, stb.) lehet vele fizetni, muzeumok es egyeb kulturalis esemenyek  belepojet ugyszinten.
A nyilvanos telefonfulkekben lehet vele telefonalni. ( Nem art tudni, hogy Koreaban, nincs GSM halozat, hanem helyette AMPS rendszert hasznalnak, tehat a mi telefonjaink nem mukodtek. Azt olvastam repuloteren telefont is lehet kolcsonozni, de mi maradtunk a skypenal).

Szeoul Tower (Namsan Tower):
A tevetoronykent es kilatokent uzemelo Szoul torony a Namsan hegy tetejen helyezkedik el. A 236.7 meter magas tornyot 1969-ben epitettek es 1980-ban nyitottak meg a nagykozonseg elott.

n-seoul-tower-58673.jpgKilatojabol a varos korpanoramajat csodalhatjuk meg:

DSC_0508_1.JPGUgy latszik itt is divat a lakatolas, a szerelmesek tobb ezer lakatot akasztottak mindenfele,

DSC_0458_1.JPGsot, egesz lakat-karacsonyfakat krealtak:

DSC_0522_1.JPG

Szoul masik hires kilatoja a 33 emeletes irodahaz, a Jongno Tower tetejen van. Itt a "Top Cloud" nevu etterem es bar kenyelmes foteljaibol lenyugozo kilatas nyilik a varosra. Az epuletet 1999-ben adtak at.

Jongno Tower 2.JPG

Insadong:
Az a varosresz, ahol kulonfele hagyomanyorzo kezmuves termekeket vasarolhatunk. Olyan mint a pesti Vaci utca, szerintem meg az arak is magasabbak.

DSC_0373_1.JPGA kacskaringozo utcakban hagyomanyos koreai ettermekben csillapithatjuk ehsegunket. Ezen belul a Ssamzie-gil nagyon nepszeru epulet, itt tobb apro kezmuves termekeket arusito bolt van. Erdekes az epitesi stilusa, csigavonalban lehet feljutni egyik szintrol a masikra, lepcsozni csak lefele kell.

DSC_0025_4.JPGHarubang, vagyis Jeju-baba figurak. A regi idokben ezeknek a nagyszemu figuraknak magikus erot tulajdonitottak es a hazak bejarata ele allitottak, hogy megvedjek a portat es a termest a rontastol. Mara, Korea egyik szimboluma is lett, ha ugy tetszik, szinte nincs olyan turista, aki ne vinne haza egyet a hatizsakjaban.

DSC_0148_1.JPG

Sok modern es erdekes epulet emeli a varos szepseget,

DSC_0541_1.JPG

DSC_0103 (2)_1.JPG

DSC_0019_2.JPGviszont az a jo Szoulban, hogy nemcsak felhokarcolok vannak, hanem a regmultat idezo hagyomanyos epuletek, utcak is. Sot, dus lombozatu erdok, hegyek tisztitjak a levegot karnyujtasnyira a belvarostol.
Mindenhol tisztasag van, alig latni utcaseproket, viszont nagyon keves kuka van kihelyezve. Nem tudom ennek mi az oka vagy celja, de jo sokaig kell setalni a szemettel a kezedben, amig talalsz egyet.
Taxival nem utaztunk, viszont sokat lattunk beloluk, mindegyik egyforma szinu es vadiujnak tunik:

DSC_0346_1.JPG

A pezsgo varos fiataljai az idosebbekkel egyutt reszt vesznek az unneplesben, sportolasban, varosszepitesben, kozosseg epitesben.
Ottletunk utolso napjan lattuk, hogy a varoshaza elott kosarlabda palyak voltak kialakitva, megannyi fiatal probalgatta tehetseget, Gary Payton, (visszavonult amerikai kosarlabdazo) nepszerusitette e sportagat.
Este kivilagitott ruhakban, akrobatak kotelen tancoltak az epulet falan, nagyon latvanyos eloadas kereteben, bucsuzoul pedig szinvonalas, zenes tuzijatekban volt reszunk:

Szólj hozzá!

Címkék: utazas Del-Korea


A bejegyzés trackback címe:

https://shanghaibanelni.blog.hu/api/trackback/id/tr774876129

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.