Shanghai Napló

Az elet ajandekakent egy ideig Shanghai a lakohelyunk, itteni eletvitelunket, napi tapasztalatainkat, elmenyeinket szeretnem megosztani elsosorban csaladainkkal, baratainkkal, ismeroseinkkel.

Szállások világszerte

Ha itt kattintasz az AGODA-ra vagy a BOOKING.COM-ra, olcson tudsz szallast foglalni es a blogot is tamogatod.

Accomodations

By visiting AGODA and BOOKING.COM you can book cheap accommodations and support this blog. Thank you.

Autó bérlés!

Légszennyezettség

Időjárás

Find more about Weather in Shanghai, CI

Friss topikok

  • látjátok feleim szümtükkel: Sajnélatosan csak most leltem ráá erre a szuper írásra.:D Hála érte. (2016.10.25. 06:36) Gyümölcsök
  • Vadrozsa: @kagi86: Kedves Agi! Shanghaiban konnyu tomegkozlekedni, a metrovonalak nagyon atlathatoak es sok... (2016.06.22. 10:45) Közlekedés
  • Vili Doli: Kedvtelésből állatot, házi kedvencet tartani HÜLYESÉG! Csak a haszonállatnak van értelme. A macs... (2015.10.16. 02:09) Házi kedvencek
  • Vadrozsa: @Syssi: Szia, sajnos nem emlekszem az utca nevere, a Weifang Lu- Pucheng Lu sarkan levo Shimao Ri... (2015.07.29. 04:57) Helyi piac
  • Virgonc kalandor: Szia, nagyon tetszik az írásod. És élnék a lehetősséggel ha még mindig él. 06.11 én érünk oda és k... (2015.06.10. 08:16) Gyöngypiac

2012.09.13. 10:10 Vadrozsa

Suzhou es Tongli

Miutan megerkeztunk az egy hetes utrol, 1 napot pihentunk, aztan mivel Attilaeknak meg szerettem volna mutatni par hagyomanyos kinai kertet, kovetkezo napon Suzhouba (ejtsd: Szucsou) vonatoztunk.

Egy kinai szolas szerint: " Ami az egben mennyorszag, az a foldon Suzhou".  
Itt valoban szamos festoi szepsegu kert talalhato. A varos, a fonemesseg es a vezeto hivatalnoki reteg divatos szorakozohelye volt. Tobb dinasztia idejen, aki tehette, hazat es kertet epitettett maganak. A varos viragkoraban, a XVI. szazadban, szaznal is tobb elegans kert szolgalt a kivalasztottak oromere.
A kinai kertepiteszet tortenete az uralkodohazak megjelenesevel kezdodott, amikor a csaszarok kikapcsolodast kerestek es a varoson kivuli parkokban hodoltak kedvenc szorakozasuknak, a vadaszatnak  Ennek eredmenyekent, a kinai kertepiteszetnek ket aga alakult ki: a csaszari udvare es a maganembereke. Az elobbi Pekingben koncentralodik, az utobbit a suzhou-i hazak, kertek kepviselik.

Suzhou osidok ota Kina egyik rangos kereskedelmi es kulturalis kozpontja, nagyon hiresek a helyiek altal keszitett selymek, himzesek.
Irasos feljegyzesek bizonyitjak, hogy mar a IV. szazadban elkezdodott a kertek kialakulasa.
A 14. es a 20. szazad kozott, tehat a Ming es a Qing dinasztiaban elte Suzhou aranykorat gazdasagi es a kulturalis teren egyarant, ekkor Kina egyik legfejlettebb es legforgalmasabb varosa lett, a kertepites is egyre jelentosebbe valt. Szamos neves epitesz dolgozott errefele, es igen sok kertes hazat epitettek. Tobb mint 200 jelentos kert epult, ezekbol valamennyi tulelte az evszazadok viharait. Az 1979-ben megalakult Suzhou Kerteszeti Tarsasag nehanyat helyreallitott es megnyitott a nagykozonseg elott.  A kertek nemzetileg vedett kulturalis emlekek, az UNESCO eloszor 1997-ben nyilvanitott a Vilagorokseg reszeve 4 magankertet:

1. Kavargó Hullámok Pavilonjának kertje (Cang Lang Ting),
2. Oroszlán liget (Shi Zi Lin),
3. Az alkalmatlan hivatalnok kertje (Zhuozheng Yuan),
4. A marasztalás kertje (Liu Yuan)

majd 2000-ben a listat kibovitettek 5 tovabbi  kerttel:

5. A Halászhálók mesterének kertje (Wang Shi Yuan),
6. Szépvidéki hegyi villa (Huanxiu Shanzhuang),
7. Kettős kert (Ou Yuan),
8. A mívesség kertje (Yipu Yuan),
9. A nyugodt elmélkedés kertje (Tuisi Yuan),
Tizedikkent szoktak emliteni az Örömök kertjét (Yi Yuan) - ez ugyan hivatalosan meg nem resze a Vilagoroksegnek, de a szakemberek ide szamoljak ezt is.

A suzhou-i kertek valtozatos muveszi eszkozokkel kialakitott pihenohelyek, ahol kis helyen mesterseges hegyek, fak, pavilonok, pagodak, tavacskak, patakok es hidak veszik korul a lakohazakat. A cel a termeszet harmoniajanak minel tokeletesebb megteremtese es az erzelmek minel athatobb kifejezese volt.

Suzhou 80 km-re fekszik Shanghaitol, Jiangsu tartomany delkeleti reszen, a Jangce folyo es Taihu to partjan, egyik resze a Jangce deltajaba nyulik. 8500 km2-es kozigazgatasi teruleten tobb mint hatmillio ember el.
A Nagy- csatorna agai ma is behalozzak, amelyeken 310 kohid epult, ezert gyakran Kelet Velencejenek nevezik, Marco Polo is lelkesedett erte amikor arra jart.

A korai gyorsvonattal 40 perc alatt ott voltunk, a varos akkor ebredezett. A vonatallomason kulonbozo utazasi irodak ugynokei szolitottak le ajanlataikkal. Egyikukkel meg is allapodtam, nevetseges osszegert elvittek bennunket egyik kerthez es pagodahoz.
A negativum csak annyi volt ebben a valasztasban, hogy bekerultunk egy kinai csoportba, es igy mar nehezebb volt csendben elvezni a kornyezetet. Mi a "Halok mesterenek kertjet" szerettuk volna megnezni, de lebeszeltek rola: az nem olyan szep es fontos kert, az osszes, amerikaiaknak keszult utikonyv ezt emliti de a kinai ember szamara nem olyan jelentos, sokkal szebb " Az oroszlan liget".
Oke, mondom, nem vagyunk amerikaiak, akkor legyen az oroszlanos. Mindegy melyiket nezzuk meg, csak lassuk mar valamelyiket. Az elozo kert a varos masik felen volt, gondolom ezert sem akarodzott nekik odamenni. Jobb ha ok elvisznek, mintha mi boklasznank es keresgelnenk oket, azzal sok ido eltelik. 1 naposra terveztem a kirandulast, es meg Tonglit is be szeretnem szoritani delutanra.

Az elso megallo rogton "Az Oroszlan liget" volt, lemasztunk a buszrol, az idegenvezeto szolt, hogy 1 orat lehetunk bent, aztan indulunk tovabb. Mivel csak harman voltunk kulfoldiek a buszon, nem eroltette magat, hogy barmi mast is elmondjon angolul. Nem is volt ra szukseg, olvastam elotte rola, meg ahogy ok kiabalnak a fejukre erositett mikrofonba, na abbol nem kerek, ehgyomorra:) Megvette a belepoket, egyutt bementunk veluk, ott meg felszivodtunk........volna, ha eleg nagy a kert, de sajnos alig egy hektaros es tele volt mar latogatokkal, nem nagyon lehetett elszaladni jo messzire.

Ezeket a kerteket egy csaladra mereteztek, nem turistacsoportok aradatara. Most minden zugban, minden kis sarokban a kis sargak kattintgattak, sivalkodtak. Mint valami hegyi kecskek feljutottak a sziklak legmagasabb csucsaira es ott fenykepeztettek magukat.
A kertek gyakorlati rendeltetese az elvonulas, pihenes, gyonyorkodes, meditacio elosegitese volt, ez most nem tud ervenyesulni:(
- sehova nem lehet leulni, mindenhol ulnek
- nem lehet valamiben csendben gyonyorkodni, mert egy masodperc mulva kiabalva felreloknek
- nem lehet fenykepezni, fenykepezkedni, mert legalabb 100 kinai is benne lesz
- nem lehet jatekosan vegigkacskaringozni a sziklak labirintusaban, mert jonnek veled szembe es nem varnak amig kiersz, benyomulnak, aztan amikor vallunk osszeer beszorulunk a hasadekba, se ki, se be...:(  egyet-kettot hatarozottabban visszatoltam, hogy varjon, amig kierek, amikor nem ertettek a szobol, labukra leptem, csak ugy vinnyogtak:) Nem ertettek mi tortent, csak neztek bamban. Ennyire hulyek! Mar bocsanat, de minden turelmem es megertesem ellenere, neha nalam is elszakad a cerna.

DSC_0172_1.JPG

DSC_0199.JPG

DSC_0174.JPG

DSC_0188_2.JPG

DSC_0169.JPG

DSC_0168_1.JPG

Az Oroszlan liget a mongol kori kertepitesi stilus megtestesitoje. 1350-ben boncok alapitottak, elhunyt mesteruk emlekere, aki valamikor egy Oroszlan-szirt nevu helyen elt.
A neves festo, Ni Zan altal tervezett kert delnyugati resze sziklakert, az eszakkeleti reszen tavak vize csillog, partjait galeriak szegelyezik.

DSC_0154_1.JPG

DSC_0197_2.JPG

Az egy orat nem tudtuk bent eltolteni sajnos, nem volt elvezheto a kert szamunkra. Lehet, hogy meg nem ismerjuk elegge a kinai kulturat, vagy nem vagyunk eleg toleransak viselkedesuk iranyaba, teny, hogy szamomra csalodas volt. Lehet, ha egyedul vagy par fos csoporttal fedezem fel a kert titkos osvenyeit, sokkal romantikusabb es megnyerobb kep es emlek alakul ki bennem, de ez most nem az amire szamitottam.
Kimentunk a piheno, legkondis szobaba (merthogy ilyen is van) es unottan elnyalogattunk egy-egy fagyit a busz indulasaig.
Kovetkezo megallo szerencsere az "Eszaki templom pagodaja" volt, nem is tudtam volna megnezni masik kertet aznap. Pedig direkt hetkoznap jottunk, hogy ne legyenek sokan, mi lehet itt hetvegeken?

A pagodanal elbucsuztunk az idegenvezeto fiutol, mi csak erre a ket helyre fizettunk be. A kinai csoportunk hangoskodva szetszaladt az udvaron, mi lassan korbejartuk es kacerkodtunk a megmaszasaval.

DSC_0211_1.JPG
DSC_0217.JPG

A III.szazadban alapitott templom a legregebbi buddhista intezmeny. Mai valtozata 1673-bol szarmazik. A kilencszintes favazas epuletet a legszebb del-kinai pagodanak tartjak.
Miutan megtapasztaltuk mennyire kileng a 9.emelet, az idokozben feltamadt szelben, menekultunk a biztonsagos talaj fele:)

Lenne meg latnivalo Suzhouban, a kerteken kivul is: Iker pagoda (Shuang Ta), Hideg-hegyi templom (Han-shan Si), Miszteriumok temploma (Xuan Miao Guan), Tigris domb (Hu Qiu), selyemgyar  stb.... de most ugy ereztem nagyon gyorsan elegem lett a varosbol, majd talan masik alkalommal.
Kb. 15 perc alatt visszaertunk a vonatallomasra, utkozben elmerengtunk a jardat diszito kulonbozo motivumokon, az utcan szarado felmosorongyok latvanyan, az utcai ettermen, amelytol egy magyar ANTSZ-es szakember kiterene a hitebol:

DSC_0219.JPG

DSC_0222.JPG

DSC_0220_2.JPG

aloe vera az ut szelen? vagy csak valami hasonlo....?

DSC_0226.JPG

jeeeee, fedett hid:

DSC_0224.JPG

Eszembe jutott rola a Sziv hidjai cimu film (The Bridges Of Madison County), amelyben a fotos (Clint Eastwood) fedett hidak keresese-fotozasa kozben esik szerelembe kedvenc szinesznommel Meryl Streeppel.

Vonatallomas, tulso felen a tavolsagi buszmegallo, onnan megyunk Tongliba:

DSC_0227.JPG

Peti tanacsara, a buszjeggyel egybekotve megvettem a belepoket is  a vizivarosba, igy csak 80 yuan volt fejenkent. Erdekes, hogy ezt nem kinaljak fel, ha nem tudok rola es nem kerem hatarozottan, kenytelen lettem volna buszjegy melle meg a 100 yuanos belepoket is kifizetni majd a helyszinen.

A buszok orankent indulnak, kenyelmesek, 40 perc alatt odarepitettek. A turista informacional vettunk egy terkepet, aztan felultunk a kis vonatra, ami elvitt a kb. masfel kilometerre levo bejaratig.

Vizivarosokrol mar korabban volt szo, nem akarom ismetelni onmagam, tessek elolvasni, akit erdekel:

http://shanghaibanelni.blog.hu/2012/01/30/vizivaros

http://shanghaibanelni.blog.hu/2012/06/26/shanghai_tengerpart_es_xitang_vizivaros

http://shanghaibanelni.blog.hu/2012/06/29/dragon_boat_festival_sarkanyhajo_fesztival_es_az_esomosta_kirandulas

A vizivarosi letforma mindenhol azonos, viszont a varosok hangulata mas es mas. Xitangban orult ejszakai elet volt, irto sok kocsmaval, karaoke barral, hangos zenevel. Ilyet eddig mashol nem tapasztaltunk, igaz nem is maradtunk egyikben sem ejszakara.

Tonglit a Song dinasztia idejen alapitottak, a tobb mint 1000 eves tortenelme gazdag kulturalis orokseget hordoz. A varost 133 km2-vel es 55.000 lakosaval tulajdonkeppen Suzhou elovarosakent tartjak nyilvan. A varost 15 csatorna 7 szigetre osztja, ezeket 49 hid koti ossze. Leghiresebbek: Taiping (Beke), Jili (Szerencse), Changqing (Unnep) nevu hidak, ezek mara a varos jelkepeve valtak.  Egymassal haromszoget alkotva helyezkednek el es ha van egy fontos alkalom, peldaul eskuvo, az emberek atsetalnak ezeken a hidakon es beket, boldogsagot, szerencset, egeszseget kivannak maguknak.

Changqing hid (Guangli hid) 1470-ben epitettek, 1704-ben ujraepitettek:

DSC_0231.JPG

Taiping hid:

taiping.jpg

Jili hid:

culturalchinaa1ab9aea7547d18b112e.jpg

DSC_0232.JPG

DSC_0244.JPG

DSC_0325.JPG

DSC_0354.JPG

Mindenek elott a Szex Muzeumot (Chinese Ancient Sex Culture Museum) szerettem volna megnezni, mielott bezar. Arra vettuk hat az iranyt. Olvastam rola korabban, 2004-ben koltoztettek Shanghaibol Tongliba, de azt nem gondoltam volna, hogy ilyen nagy, tobb teremben, sot meg az udvaron is, 3000 mutargyat, szobrot, butort, szexualis seged- es kinzo (bunteto)eszkozt lattunk. Ehhez kepest a belepo 20 yuan, igazan semmiseg. Nos, akkor jojjon egy kis izelito a kinai osi szexualis kulturabol:
Kinaiul nem ertonek a bejaratnal meg nem sejtheto semmi:

DSC_0245_2.JPG

aztan az udvaron ez a haaaaatalmas....... szobor fogadott:)

DSC_0246_1.JPG

DSC_0252.JPG

DSC_0253_1.JPG

DSC_0289.JPG

DSC_0259.JPG

DSC_0316.JPG

DSC_0312_1.JPG

ilyen is volt: pecset amely a szuzesseget igazolta

DSC_0278_1.JPG

egyik bunteto eszkoz:

DSC_0282.JPG

DSC_0299.JPG

DSC_0293.JPG

DSC_0311_1.JPG

oromlany agya, cipoje:

DSC_0318.JPG

DSC_0266.JPG

es az udvaron:

DSC_0296.JPG

DSC_0303_1.JPG

DSC_0297.JPG

Muzeum utan setalgattunk a kis utcakon, az ottlakok bekesen uldogeltek hazaik elott, kezimunkaztak, beszelgettek...

DSC_0340.JPG

...vagy eppen mostak:

DSC_0341_1.JPG

Mint mar korabban irtam ezen nem kell megbotrankozni, a viz arra szolgal, hogy mindent belemossanak: ruhat, edenyt, felmosorongyot, szemetesvodrot...., csak azt nem tudom mibol foznek???
Ehesek voltunk, kenytelenek voltunk enni valahol, barmennyire nem volt hozza gusztusunk. Az itteni specialitast: edeskes, fott csulkot egyikunk sem akarta megkostolni. Csirket, szojaszoszos, fokhagymas padlizsant, sult zoldsegeket rendeltunk es nem is volt rossz. Amig az asztalnal ultunk turista csonakok huztak el mellettunk, tavolabb meg a helyi kormoran tulajdonos mutatta be madarai tudomanyat:

DSC_0332_1.JPG

DSC_0330_3.JPG

A helyi mozgo gyumolcsarus, oriasi szemu szolot kinalt, sajnos ezt mar kostoltam Shanghaiban, egyaltalan nincs szoloize, talan a szilva es szolo keresztezodesenek izvilagat hozza:

DSC_0337_1.JPG

Vettunk meg par ajandekot, Attila kinai palinkakat:

DSC_0239_1.JPG

en ket cukor tartot 15 yuanert:

DSC_0003 (2).JPG

Annyira szepek, az ember nem is tudja melyiket valassza es ennyi penzert, ingyen van. A fel boltot elhozhattam volna fillerekert.

Elindultunk a kijarat fele, elhaladvan egy festomuhely elott a muvesz ur, aki pont vacsorazott kedvesen beinvitalt bennunket, nezzuk meg a festmenyeit. Epp egy legyezon dolgozott, de volt mar tobb keszen:

DSC_0347_1.JPG

Nagyon-nagyon kedves, baratsagos volt, rogton kerdezte honnan jottunk, eloszedett egy rongyos vilagterkepet es kerte mutassuk meg melyik orszagbol jottunk. Ki tudja hany eve van meg neki es hanyan forgattak mar, de legalabb erdeklodik es tanul. Egy fuzetben mindenfele nyelven koszonesek es jokivansagok voltak, alairva a latogatoktol.

DSC_0348.JPG

Elovett aranyozott pottyokkel diszitett papirlapokat es megkerdezte hogy hivnak bennunket. Volt egy europai nevszotara, abbol ki kellett valasztani a nevuket, o ezt kinaiul rairta a papirlapra, melle pingalta a "boldogsag" jelet, megkerdezte mikor szulettunk, es az evnek megfelelo allatjegyet is rapecsetelte a lapra, ezenkivul bal oldalara rairta a datumot majd a vegere Tongli varos pecsetjet. Munka kozben:

DSC_0357.JPG

Nagyon tetszett nekunk ez a kis kedves ajandek, harmat csinalt, ugy gondoltuk egy kis penzzel megiscsak honoralni kene de nehezen akarta elfogadni. Nagyon koszonte.
Eszembe jutott, hogy ma van a hazassagi evfordulonk es meg semmit nem vettem a ferjemnek, megkertem csinaljon neki is egyet, ennel jobb ajandekot el sem tudnek kepzelni.
Kozben csinaltam par kepet a muhelyben, a festmenyek kozott munkassagara, kiallitasokra utalo kepek is voltak:

DSC_0350.JPG

DSC_0349.JPG

Kedvessegevel bearanyozta a napunkat, koszonjuk Zou Jun Yuan! Koszonjuk Tongli!

DSC_0356_2.JPG

Hazafele indultunk, sajnos a kis vonat mar nem kozlekedett, ezert gyalog mentunk a buszallomasra. 8 korul ertunk vissza Suzhouba, a vonatjegyunk viszont csak fel 10-re szolt Shanghai fele. Megkerdeztem nem lehetne becserelni egy korabbi vonatra.
- Dehogynem, jott a valasz, 2 perc alatt el is inteztem, szerintem amiota itt vagyunk Kinaban, ilyen gyorsan nem oldodott meg semmi:)
20 perc mulva mar robogtunk Shanghai fele, joleso faradtsaggal izmainkban, szines es fantasztikus elmenyekkel a tarsolyunkban, na es nem akkarmilyen ajandekokkal.

Itthon keretbe raktam a boldogsag jeleket, falra akasztottam, igazan jol nez ki, kar, hogy nem tudtam egymas melle rakni oket, a tulaj igy utotte be a szegeket korabban, nem merem/nem tudom kihuzni.

DSC_0007_2.JPG

Mar vagytam egy ilyen kinai irasos emlekre, most vegre megvan:)

BOLDOG VAGYOK!:)

HAPPINESS:)



Szólj hozzá!

Címkék: utazas muzeumok Suzhou es Tongli


A bejegyzés trackback címe:

https://shanghaibanelni.blog.hu/api/trackback/id/tr554773832

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.