A muzeum 2001 dec.18-an nyitotta meg kapuit a nagykozonseg elott es azota is Shanghai egyik leglatogatottabb muzeuma. Alapterulete 98.000 negyzetmeter, ebbol a kiallitoterulet 65.000 negyzetmeter. Alagsor, foldszint + 2 emelet, szintenként ket-harom tematikus kiallitassal, osszesen 13, es negy tudomanyos szinhazterem amibol ketto IMAX 3D es 4D. Ezek meghatarozott idokozonkent vetitettek eloadasaikat es oriasi sorok kigyoztak a bejaratok elott.
Hatalmas, impozans epulet, kivulrol igy nez ki este:
kozelebbrol futurisztikus latvanyt nyujt:
Ha sorban allassal toltjuk az idot, akkor nem marad masra. Ugy dontottunk korbejarjuk, aztan ha meg marad idonk, megprobalunk bejutni valamelyikbe.
A tudosok es felfedezeseiknel nem sokat idoztunk, a klonozasrol is szo volt, megtudtuk, hogy az elso klonozott allatot, egy bekat, egy kinai tudos keltette eletre.
Az "Ember es egeszseg" reszlegen barlangvasuton lehet vegighaladni az egesz emesztesi rendszeren, erzekletesen bemutatva az ott zajlo folyamatokat. Egy masik teremben egy oriasi, mozgo es beszelo babun mutatjak be az ember keringesi rendszeret, az izmok mukodeset. Mindezt jatekosan, rajzfilm alafestessel, egyszeru magyarazatokkal, hogy a gyerekeket is lekossek.
Urhajozas es csillagaszat teren az urhajos ruhaktol a raketakig (urraketa modellek a 3 nagy urhatalomtol: USA, USSR, CHINA) sok erdekesseget bemutatnak.
Amikor a kinai urhajozas fejlodeserol olvasok, megtudom, hogy 1997 junius 10-en Kina palyara allitotta a Fengyan II nevu, geostacionarius palyan keringo meteorologiai muholdjat. Ezzel a 3. orszag lett az Egyesult Allamok es Oroszorszag utan, akinek mindket fajta ( geostacionarius es kvazipolaris vagy napszinkron palyan keringo) meteorologiai muholdja is van.
Ime a muhold pontos masa:
Masik erdekesseg: a vilagurben termesztett novenyek
A kinai „űrnövénykutatás” 1987-ben kezdodott, de a komoly elso lepeseket 1999-ben tettek meg, amikor az urt megjart, Hangyu 1 nevet viselo rizs magjait elvetettek. Mint kiderult, az aratasra honapokkal hamarabb kerult sor, mint a sima foldi magbol vetett termeny eseteben. Ilyen rizst ma mar tobb mint 400 ezer hektaron termesztenek Kinaban.
A kinai tudosok ugynevezett szupervetemenyeihez a magokat az urbe kuldik, ahol a kozmikus sugarzas hatasara a genek mutacioibol oriasi meretu uborka es paradicsom, valamint gyorsan fejlodo gyapot, szezam, feher lotus es krizantem terem meg. A kiserleteket a kinai kormany kutatoi vegeztek es a termesztest is ok felugyelik. Az eddigi eredmenyek egyertelmuen jelzik: az urhajok reven elert genmodositas komoly rivalisa lehet a mezogazdasagban egyre gyakoribba valt foldi, genetikai kiserleteknek.
Egy-egy uborka 1–1,5 kilot nyom, az urtechnologiaval termesztett cseresznye es paradicsom cukortartalma 13 szazalekkal magasabb, es nagyon izletes.
Az itt bemutatott oriastok mereteit latjatok (1.8 kg, 52 cm), C vitamin tartalma 30%-kal, vas tartalma 40%-kal magasabb.
"Foldunk es a kornyezeti artalmak " reszen bemutatjak hogyan szennyezi az ember a kornyezetet es ennek milyen kovetkezmenyei vannak. Tudom, hogy Kina az utobbi evekben nagyobb hangsulyt fektet ennek visszaszoritasara megis olyan alszentnek tunt az egesz, meg mindig Kinaban van a legtobb szennyezett folyo, es a levego tisztasaga is messze elmarad a "nem karos" tartomanytol.
Eddig Kinaban hat torveny jelent meg a kornyezetvedelemrol, tobb mint 30 kornyezetvedelmi szabalyt, illetve 90 kornyezetvedelmi szabalyzatot hoztak nyilvanossagra, es tobb mint 430 allami kornyezetvedelmi normat dolgoztak ki. A kornyezetvedelmi oktatast a 9 kotelezohoz kapcsoltak. A „zold iskola” es a „zold lakonegyed” megteremteset celzo akciok egyre nagyobb hatast gyakorolnak a tarsadalomra.
Nehany kitomott madarfajt lattunk, amelyek regen honosak voltak Shanghai kornyeken, mara viszont eltuntek:
Masik vitrinben 3 labu kacsak, 2 feju borju...stb., mind-mind az uj ipari vilag teremtmenyei. Lehangolo.
Az informatikai osztalyon a monitorok es a digitalis kommunikacio fejlodeset lathatjuk.
A robotoknak kulon reszleget szentelnek: " World of Robots", kesobb bebizonyosodik meg is erdemlik, nagyon ugyesek. Tarsas jatekoznak Veled, pillanatok alatt kirakjak a Rubik kockat, rajzolnak, tancolnak, ha dalra fakadsz zongoran kisernek. Egeszen elkepeszto.
A rajzolo robotot szivesen kiprobaltam volna, de rengetegen vartak ra. Eloszor fenykepet keszitettek a sorra kerulo kisfiurol, aztan egy ficko mintha adatokat vitt volna fel a szamitogepre, de sajnos nem lattam mit, majd a robot elkezdett filctollal egy papirlapra jobb agyfeltekesen rajzolni. Olyan sokan gyultek oda, hogy egyszeruen nem tudtam levideozni. Nem vartam meg mig elkeszul, a felkesz rajzbol is lattam, hogy elegge hasonlit a gyerekre.
A robotszinhazrol lekestunk, ezert megneztuk a tancolo robotokat es a buvos kockat kirako robotot, oket felvettem:
Ezutan a pokok birodalmaba vezetett utunk.
Az ismert pokok jelenleg Kinaban : 56 csalad, 245 nemzetseg, 2361 faj. Statisztikak szerint a del kinai rizsfoldeken tobb mint 315 pok is lehet negyzetmeterenkent.
En nem vagyok baratsagban veluk, ezert nagyon gyorsan korulneztem, de nem akartam tobbet olvasni roluk, pokhalot szoni vagy a halat fogo pokrol szolo kisfilmet megnezni:)
Na jo, egy pokzsakot azert lefenykepeztem, masznak kifele belole a kis ellensegek.....brrrrrrrrrr..:)
Innen ralathattunk az allatgyujtemenyre, ( "Animal Hall") alattunk szaznal is tobb mu (vagy kitomott?) allat, nagy osszevisszasagban nehanyuk hangot is adott ki.
Az elejen jegesmedve, rozmar es renszarvasok feher mukornyezetben, utana boleny, szarvasok, nyuszik, farkasok, medvek, ozet elejto tigris, koala maci, orrszarvu, facanok....
Mu sziklak, mu ho, mufak...hihetetlen miket alkotnak a kinaiak, viszont gyerekeknek nagyon elvezetes es tanulsagos latvany.
Elefant mellett legelo zsirafok, nem messze toluk oroszlancsalad, odebb meg asitozo vizilo, a fakon majmok, lajharok...
A masik oldalon levo allatokrol videot csinaltam, kicsit elidoztem az elefantnal, vartam az uvoltest:) Iszonyu tomeg volt itt is, nem tudtam kozelebb ferkozni az allatokhoz, ossze-vissza lokdostek, szoval nem a legjobb minoseg, de talan bepillantast nyerhettek a kinai ember lehetetlent nem ismero lattatas modjaba.
Paras esoerdobe folytattuk az utunkat, gyonyoru viragok, hatalamas fak, lianok, sziklak es vizesesek kozott kanyarogtunk , atmentunk egy bambuszhidon majd egy lepkehazban talaltuk magunkat. Szebbnel szebb, sajnos nem elo pillangok kapraztattak el a szineikkel, a terem mennyezeterol is szines papir pillangok logtak ala.
Kovetkezo sziklamelyedesben hatalmas, mozgo mukigyo, saska es kulonbozo bogarak fogadtak.
Majd kovetkeztek a deneverek, halak, madarak, hullok, elve es preparalva egyarant. Eszmeletlen sok mindent bezsuffoltak erre a helyre, az ember beleszedul.
Ez a resz a "Spectrum of Life", az esoerdo tobb mint 300 fajta novenynek ad otthont, fak, bokrok, epifitonok (fan lako novenyek).
Mikor vegre kikeveredtunk az erdobol, siettunk a kovetkezo szintet megnezni, mert lassan zarora kovetkezett. Az "Earth Exploration" reszlegen egy hatalmas foldgolyot lathattunk, korbe sok kis informacios tablaval a bolygonkrol. Ha korbejartuk ugy volt megvilagitva, hogy erzekelni lehetett a nappal es az ejszaka valtakozasat.
Az elso foldrengest jelzo muszert Zhang Heng talalta fel i.sz.132-ben, amellyel a 134 ben bekovetkezett Longxi foldrengest sikeresen jelezte. Ez egy 2008-ban ujraepitett masa:
Ezutan rogton a Fold kincsei kovetkeztek, szinesen csillogo asvanyok ( tobb mint 3000 fele asvany van Foldunkon) es a nelkulozhetetlen koolaj. Latvanyosan bemutatjak hogyan nyerik ki a nyers koolajat a foldbol, meg egy olajfuro kutat is modelleztek.
Az oslenyek csontvazait, fossziliakat mar csak futtaban neztuk meg, atrohantunk a cseppkobarlangon, gyorsan megneztunk egy vulkankitores imitaciot es irany a kovetkezo szint.
A "Tervezes bolcsoje" es a gyerekek szamara keszult "Szivarvany Fold " ido hianyaban kimaradt, de legalabb a Csodak palotajat futolag megneztuk. Ez nagyon szorakoztato volt, mindent kiprobalhatsz, megfoghatsz, forgathatsz, felemelheted magad egy csigas emelovel, kerekparozhatsz egy kotelen a magasban, tukorlabirintusban bolyonghatsz, elektromossaggal toltheted fel magad....
Hasonlo, interaktiv tudomanyos kiallitason Londonban is jartunk az ottani Tudomany muzeumban, es mar akkor elbuvolt ahogy a fizika csodalatos es meghokkento vilagat, ilyen latvanyosan, kozertheto es atelheto modon mutattak be.
Varazslatos az energiak hatasa, az elektromossag, az egi csapbol folyo viz. Nem vagyok fizikus, nem tudom ugy elmagyarazni, de ha jol ertettem a videon levo elektrosztatikus gombok, ritka gazzal vannak feltoltve es amikor hozzaersz a tenyereddel megvaltoztatod a elektronok utvonalat. Ezert alakulnak ki ilyen fenyes kis villamok a belsejukben:
Sajnos nem volt ido mindent kiprobalni, de biztos visszamegyunk meg es akkor mindenrol beszamolok:) A legtobb attrakcio csak meghatarozott idopontban mukodott, ezert azokat is vegig kell majd neznunk legkozelebb, akkor egy egesz napot szanunk ra.
Itthon mar a lakoparkban tuzijatek fogadott, aztan a lakasbol lattuk, hogy megint izzik es duborog a varos. Nem tudom mit unnepeltek, egy oran keresztul gyonyorkodtunk a latvanyban az ablakbol, aztan 2 ora fele lefekudtunk, ok meg mindig nem hagytak abba.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.